MENÜEGIS Sportegyesület
ALAPSZABÁLYA
A Fővárosi Bíróság nyilvántartásában 1990. február 3-án 1281. számon nyilvántartásba vett EGIS Sportegyesület a változásokat figyelembe véve a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) alapján az Egyesület Alapszabályát az alábbiakban foglalja egységes szerkezetbe.
I.
Általános rendelkezések
A sportegyesület neve: EGIS Sportegyesület
Székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.
Alapítási éve: 1936
Bírósági nyilvántartásba vételi száma és kelete: 1281; 1990. február 3.
Működési területe: Budapest, Körmend
Az egyesület időtartama: Az egyesület határozatlan időre jött létre.
Az Egyesület jogi személy, amely saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.
II.
A sportegyesület célja
1) Tagjai részére - elsősorban az Egis Gyógyszergyár Zrt. munkavállalóinak és családtagjainak - biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését, gondoskodik a rendszeres sportolásukról és testedzésükről, elősegíti a mozgás-gazdag életmód elterjedését.
2) Szervezi és irányítja a szabadidős és szakmai sportversenyeken való részvételt.
3) Részt vesz a magyarországi sportmozgalomban és erősíti azt.
4) A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Stv. 17.§ (1) bek. b) pont]
III.
A sportegyesületi tagság létesítése, megszűnése
1) A sportegyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatában elfogadja az általa megismert alapszabályt és magára nézve kötelezőnek tartja, és részt kíván venni a szakosztályok, szabadidős-tömegsport csoportok munkájában.
2) A sportegyesületbe pártoló tagként belépni szándékozó tag pártoló tagsági viszonyt is létesíthet akkor, ha vállalja a sportegyesület céljainak erkölcsi és anyagi támogatását. (Jogi személy csak pártoló tag lehet!)
3) A tagsági viszony létesítése és megszüntetése önkéntes.
4) A sportegyesületi tagok és pártoló tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik
A felvételnél az elnökség köteles vizsgálni, hogy a belépni szándékozó számára - a sportolási feltételek, anyagi helyzet vonatkozásában - a sportolás feltételei biztosíthatók e. Ennek hiányában a felvételi kérelem elutasítható.
5) A sportegyesületnek letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező, nem magyar állampolgár is tagja tehet az 1-4, pontban felsorolt feltételek szerint.
A tag felvételére a következő szabályok az irányadók:
írásban kérje felvételét az egyesületbe,
fogadja el magára nézve kötelezőnek az egyesület alapszabályát
a tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok szerint 15 napon belül fizesse meg a tagdíjat,
eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségének
Tagot az elnökség döntése alapján lehet felvenni.
A titkárság a taggá válást a tagdíjbefizetés után 30 napon belül visszaigazolja.
Az egyesület elnöksége köteles a kérelmet megvizsgálni és a kérelem ügyében állást foglalni. A tagsági viszony az elnökségi jóváhagyással kezdődik.
Tagnyilvántartás
Az egyesület tagjairól, pártoló tagjairól a titkárság nyilvántartást vezet, rögzítve a belépési nyilatkozat szerinti adatokat, illetve a tagsági kötelezettségként előírt adatszolgáltatás szerinti adatokat.
A titkárság nyilvántartást vezet azokról a tagokról, akiknek a tagsági viszonya kizárás útján szűnt meg.
Az adatszolgáltatási rendszert az egyesület titkosan kezeli. Az egyesület kizárólag összesített vagy átlagadatokat hozhat nyilvánosságra.
Adatgyűjtésre és azok feldolgozására a titkárság jogosult, de kötelezett arra, hogy az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és nyilvántartás során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat betartsa.
A pártoló tagsági viszonyra vonatkozó szabályok
A pártoló tagsági viszony önkéntes.
A pártoló tag felvételére, illetve tagsági viszonya megszüntetésére a rendes tagra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A pártoló tag az egyesületben tisztségviselésre nem jogosult.
A pártoló tag vagyoni hozzájárulás fizetésére köteles, melynek mértékét, valamint a részére biztosítandó szolgáltatásokat az elnökség állapítja meg.
Az egyesületi tagság megszűnésére vonatkozó szabályok
Az egyesületi tagság megszűnik a 2013. évi V. törvény 3:68. §-a alapján
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
További jogszabályi rendelkezések
Ptk. 3:69. § [A tagsági jogviszony felmondása]
(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
Ptk 3:70. § [A tag kizárása]
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.
Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, vagy kizárással illetve törlésével.
Az egyesületből a kilépési nyilatkozatban foglaltak szerint a naptári év utolsó napjával lehet kilépni. A kilépést, a jogszerű kilépési szándékot írásban 60 nappal korábban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.
A közgyűlés nyílt szavazás útján, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, továbbá a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó kötelezettségek nem teljesítése, esetén. A tag kizárására bármely más tag javaslatot tehet az elnökségnek. A kizárás kérdését a legközelebbi elnökségi ülés napirendjére kell tűzni. A kizárási indítványról az érintett tagot -az indokolás megjelölésével együtt értesíteni kell, megfelelő lehetőséget biztosítva számára álláspontja írásbeli vagy szóbeli kifejtésére. Az érintett tagot igazolható módon meg kell hívni azon elnökségi ülésre, amely kizárásának kérdését tárgyalja. Erről az egyesület elnöksége dönt.
A meghozott határozatot igazolható módon írásban közölni kell az érintettel, mely határozatban tájékoztatni kell a tagot a határozat elleni jogorvoslati lehetőségről. A kizárás tárgyában hozott elnökségi határozat ellen - annak kézbesítését követő 15 napon belül - a közgyűléshez címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálásáról a legközelebbi rendes vagy rendkívüli közgyűlés szótöbbséggel dönt. Kizárás tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen az érintett tag annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kereseti kérelemmel fordulhat a egyesület székhelye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Törvényszékhez.
A tag kizárható az egyesületből, ha az alapszabályban vagy más belső szabályzatban megállapított kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy ha magatartásával méltatlanná válik a tagságra.
Törléssel szűnik meg a tagság jogutód nélküli megszűnés esetében a megszűnés napjával
A tagsági viszony megszűnik továbbá, amennyiben a tag az esedékes tagdíját határidőben nem fizeti be, és e fizetési kötelezettségét írásbeli felszólításban foglalt 15 napon belül ellenére sem teljesíti.
IV.
Az egyesületi tagok jogai és kötelességei
1) A sportegyesületi tagok jogai:
Az Egyesület minden tagja 1 (egy) szavazati joggal rendelkezik.
részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
választhat és választható az egyesület szerveibe,
véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő kérdésekben, és részt vehet a közgyűlés döntéshozatalában.
részt vehet a szakosztályok és szabadidős sportcsoportok munkájában, versenyeken indulhat, igényelheti a sportfelszereléseket a sportlétesítményekben, részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.
Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, akit a szavazáson a tagok kétharmada támogat. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Továbbá kezdeményezheti az egyesület bármely tisztségviselőjének visszahívását; a közgyűlés által hozott határozatot vagy határozatokat megtámadhatja 30 napon belül a Fővárosi Törvényszék előtt; az egyesület működése, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében a közgyűlés által megállapított éves tagdíjon felül további önként vállalt támogató hozzájárulással, felajánlással célirányosan támogathatja az egyesületet.
Jogai egyenlők, melyeket kizárólag személyesen gyakorolja.
2) A pártoló tagok jogai:
részesülhet a sportegyesületi kedvezményekben (rendezvények látogatása, sportfoglalkozásokon való részvétel)
javaslatokkal élhet a sportegyesület működésével kapcsolatban
3) A sportegyesületi tagok kötelességei:
az alapszabályban foglaltak, valamint az egyesület szervei határozatának és belső szabályzatának betartása,
tagsági díj rendszeres fizetése az elnökség által meghatározott időpontig és mértékben
köteles rendszeresen részt venni tisztségének megfelelően a közgyűlés munkájában, illetve, elősegíteni a közösen hozott döntések végrehajtását.
köteles, rendszeresen teljesíteni a vállalt kötelezettségeket, és önként vállalt feladatokat teljesíteni, továbbá tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
köteles az egyesület működéséhez szükséges adatokat a titkár(ság) rendelkezésére kell bocsátania azzal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem irányulhat üzleti titok megszerzésére, és nem sértheti az adatvédelmi törvényben foglaltakat, és az általa szolgáltatott adatokat az egyesület csak saját működése körében használhatja fel úgy, hogy az adatok az adatszolgáltató egyedi azonosítására ne legyenek alkalmasak.
versenyeken és sportrendezvényeken az elvárható sportszerű magatartás,
a sportegyesület eszközeinek és vagyonának, valamint a használatra átadott vagy bérleményként használt létesítmények megóvása és rendeltetésszerű használata,
sportrendezvényeken és versenyeken az ajzó szerek, teljesítményfokozók és drogok fogyasztása tilalmának betartása.
4) A pártoló tagok kötelességei:
az alapszabály betartása,
vagyoni hozzájárulás fizetése,
a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása,
sportszerű magatartás az egyesület programjain és rendezvényein.
V.
A sportegyesület szervezete - szervezeti rendje:
1) A sportegyesület döntéshozó szerve: a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
A közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. [Stv. 17.§ (1) bek. a) pont]
A Közgyűlést minden évben a székhelyre össze kell hívni.
A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada - ok és cél megjelölésével - kívánja, valamint ha azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlés összehívásáról - a napirendi pontok és az időpont meghatározásával - a tagokat 10 nappal az időpont előtt írásban értesíteni kell.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívott személyek vehetnek részt. (Ptk. 3:73 § (2) bek.)
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelen Közgyűlést az eredeti napirendi pontok megismétlésével - az eredeti határidőt követően meg kell ismételni (Legalább 15 napon belül) Az így összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az ügyintéző és képviseleti szerveket, tehát az elnökséget és felügyelő bizottságot titkos szavazással kell megválasztani.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az Alapszabály megállapítása és módosítása
az Elnökség és a Felügyelő Bizottság négy évre történő megválasztása,
az évi költségvetés jóváhagyása,
az Elnökség évi beszámolójának elfogadása,
a tagsági díj megállapítása, módosítása,
az egyesület egészét érintő fejlesztések jóváhagyása,
más egyesülettel vagy sportszervezettel való egyesülés, az egyesület feloszlásának kimondása,
Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása.
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Ptk. 3:76. §)
2.) A sportegyesület Elnöksége:
Az Elnökség a Közgyűlés által négy évre megválasztott ügyvezető testület, mely 5 tagból áll az Elnökkel együtt. Az elnökség az elnökét maga választja a tagjai közül.
Az Elnökség a két Közgyűlés között vezeti és irányítja a sportegyesületet, és feladatát, jogkörét a Közgyűlés felhatalmazása alapján látja el.
Az Elnökség tagjainak feladatát az Elnök jóváhagyásával egymás között határozzák meg. Évente legalább négy alkalommal ülést tart, előre meghatározott napirendi pontok alapján.
Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon, (tértivevény, e-level tértivevénnyel). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a Vezetőséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.
Feladata és hatásköre:
a sportegyesület teljes körű tevékenységének és működésének irányítása és vezetése, összehívása,
Közgyűlések előkészítése,
az éves programok és költségvetés előkészítése,
a sportegyesület működésében szükséges feltételek (sportszakmai és gazdasági) megteremtése,
szakosztályok, tömegsport és szabadidős csoportok létesítése és megszüntetése, vezetőik megbízása, megbízásuk visszavonása,
az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítése az Alapszabály előírásainak figyelembevételével,
sportszervezetekkel, szakegyesületekkel a tagsági viszony létesítése, megszüntetése, kapcsolattartás,
a különböző pályázatokban való részvétel,
tagsági viszonyokkal kapcsolatos döntések (tagfelvétel, tagsági viszony megszüntetése)
foglalkoztatott alkalmazottak, sportszervezetek, rendezvényeken foglalkoztatottak szerződéseinek jóváhagyása,
a szakosztályokban és sportcsoportokban sportoló tagok számára a saját sporttevékenységük gyakorlásához való pénzeszközök mértékének meghatározása (2000. évi CXLV törvény a Sportról IV fejezet 12 § (3) bekezdéses alapján),
sportfegyelmi eljárások lefolytatása (2000 évi CXLV. törvény V. fejezet 15 § szerint),
a felügyeleti szerv (ügyészség), a területileg illetékes bíróság, valamint a többi hatóságok által előírt beszámolók és adatszolgáltatások elkészítése,
a sportegyesület működését támogató EGIS Egis Gyógyszergyár Zrt. illetékes szerveivel a kapcsolattartás,
meghatározza az Elnökség tagjainak munkamegosztását (megválasztja az egyesület gazdasági vezetőjét).
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése (Ptk. 3:25. §)
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
3) A sportegyesület Elnöke:
Az egyesület képviseletét látja el (Ptk., a 2011. évi CLXXV. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény a Sportról előírásai alapján).
Feladata és hatásköre:
vezeti és szervezi az Elnökség munkáját,
irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, a gazdálkodását is beleértve,
intézkedik és dönt a Közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
utalványozási jogot gyakorol az Egyesület belső elszámolásainál,
önálló aláírási joggal rendelkezik az egyesület nevében, kötelezettségvállalási esetekben,
bankok, pénzintézetek felé biztosítja az önálló aláírásának bejelentését és kezelését,
sportszervezetek, társadalmi szervezetek hivatalos rendezvényein az egyesület képviseleti jogát írásban delegálhatja
4) Az Elnökség tagjai:
Megválasztásuk időtartama alatt - a feladatok megosztása szerint - részt vesznek az Elnökség munkájában:
határozatok, intézkedések előkészítése, végrehajtása és végrehajtatása,
a Közgyűlés előkészítésében való részvétel,
a sportegyesület tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedésekre javaslatok, észrevételek kidolgozása az Elnökségnek,
bankok, pénzintézetek felé biztosítja a két elnökségi tag együttes aláírásának bejelentését és kezelését,
a gazdasági és sportszakmai határozatok (Közgyűlés, Elnökség) végrehajtásában való tevékeny részvétel.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyeltben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerint juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Összeférhetetlenségi szabályok:
A Ptk. 3:19. §-a alapján
(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
A Ptk. 3:22. §-a alapján
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselők visszahívását lehetővé tevő magatartások/okok különösen: ha a tevékenysége, magatartása az Egyesület célkitűzéseit, érdekeit sérti, és e tevékenységével, magatartásával írásbeli felhívása ellenére sem hagy fel, vagy megszegi az összeférhetetlenségi szabályokat.
Mind a közgyűlés, mind az elnökség, mind a felügyelő bizottság minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök, és további erre kijelölt két tag.
A jegyzőkönyvbe előzetes egyeztetés után a tagok közül bárki betekinthet. Betekintési szándékát a betekintést kérő előzetesen – 3 nappal – írásban köteles jelezni az egyesület elnöke részére. A betekintés helye az egyesület székhelye. Amennyiben a betekintett iratokból a betekintő fénymásolatot kíván készíteni, úgy az okiratok fénymásolásából eredő költségeket köteles az egyesület részére az iratok átvételével egyidejűleg megtéríteni.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok tárába, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról az egyesület évente a honlapján, valamint a székhelyen történő kifüggesztéssel folyamatos tájékoztatást nyújt az elnökség.
Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
5) A Felügyelő Bizottság
A sportegyesület éves bevétele 5 mFt-ot meghaladja, ezért a Közgyűlés Felügyelő Bizottságot választ.
A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll és tagjai közül elnököt választ. Tagjai csak egyesületi tagok lehetnek. Ügyrendjét maga állapítja meg.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A Felügyelő Bizottság tagjaira, és a felügyelő bizottsági tisztség betöltésére vonatkozóan a jelen Alapszabályban részletesen megjelölt összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, határozat képes, ha a tagjainak többsége jelen van Tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.
A Felügyelő Bizottság tagjainak jogosultsága:
a sportegyesület működését és gazdálkodását ellenőrzi,
tájékoztatást kér az Elnökségtől, az egyesület tagjaitól,
iratokba, elszámolásokba, jegyzőkönyvekbe betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet,
jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség döntését teszi szükségessé
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az elnökségi ülést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A Felügyelő Bizottságot legalább 8 nappal az ülést megelőzően, a napirend postai vagy elektronikus úton történő közlésével kell összehívni, az összehívásra a Bizottság mindhárom tagja jogosult. A Felügyelő Bizottság ülései a tagok részére nyilvánosak.
A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tag jelen van. Határozatát egyszerű többséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait a résztvevő tagok aláírják.
A jegyzőkönyvek, valamint a döntések nyilvánosak, közzétételükre az Egyesület honlapján kerül sor, nyilvánosságra hozásuk az Elnök feladata.
A Felügyelő Bizottság a Közgyűlésre jelentést készít, mely tartalmazza a tárgy időszakban észlelteket és a kezdeményezett intézkedéseket.
A Felügyelő Bizottság tagjai a Közgyűlés határozata alapján tiszteletdíjban részesülhetnek.
6.) Nyilatkozattételi jogosultság
Az Egyesület nevében a közgyűlés elnöke, vagy elnökhelyettese, vagy titkára, vagy szóvivője előzetes egyeztetés alapján jogosultak nyilatkozni.
A tagok az egyesületet érintő kérdésekben az előzőekben felsorolt tisztségviselők valamelyikével történt egyeztetésnek megfelelően tehetnek nyilatkozatot.
7.) A sportegyesület sportszakmai tagoltsága, szervei:
Az egyesületben különböző sportágakban szakosztályok és szabadidős sportcsoportok működnek. Az itt sportolók részére a feltételeket az egyesület biztosítja, kivétel a sportfelszerelés, öltözet, melyet évente csak egy-egy rendezvényre - előre meghatározott anyagi forrás esetén - tud biztosítani.
Szakosztályok
Asztalitenisz
Aikidó
Természetjáró
Evezős
Labdarúgó
Kerékpáros
Hosszútávfutó
Kosárlabda
Vitorlás
Tenisz
Szabadidős Körmend
Szabadidős Budapest
A szakosztályokban és sportcsoportokban működő vezetőket az Elnökség bízza meg, a megbízás visszavonásáig. Sportszakemberek, edzők, oktatók foglalkoztatása szerződéssel (évenként felülvizsgálva) történik.
A szakosztályok éves programmal működnek és a programok megvalósításához szükséges anyagi eszközöket az Elnökség határozza meg.
Szakosztályok és sportcsoportok létesítését - az összes körülmény vizsgálata alapján - az Elnökség hagyja jóvá. Jelentős szempont a döntésnél, a jelentkező egyesületi tagok létszáma és a rendelkezésre álló anyagi eszközök biztosítottsága.
VI.
A sportegyesület gazdálkodása
1) Az egyesület vagyonához tartoznak a tulajdonában, valamint használatában levő vagyontárgyak, továbbá a jogszerű követelések. A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
Az éves tagdíj összegét az elnökség állapítja meg.
Az egyesületi tagság feltétele a tagdíj- az alapszabály és a vonatkozó belső szabályzat előírásai szerinti – megfizetése.
Ha és amennyiben a tag a megállapított tagdíjat nem, vagy nem határidőben fizeti, úgy a tagdíjfizetés elmulasztásáról póthatáridő tűzésével igazolható módon írásban fel kell szólítani arra, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének tegyen eleget. A felszólításnak tartalmaznia kell azon rendelkezést is, mely szerint, ha és amennyiben fizetési kötelezettségének a póthatáridőben sem tesz eleget, úgy tagsági viszonya megszüntetésre kerül.
A tagsági viszony megszűnése esetén a tag az addig befizetett tagdíjat és a rendkívüli befizetéseket semmilyen jogcímen nem követelheti vissza, és további tagdíj fizetési kötelezettsége sem keletkezik.
2) A sportegyesület vagyona (bevétele) az alábbi forrásokból tevődik össze:
a tagok által fizetett tagsági díj,
az Egis Gyógyszergyár Zrt. működési támogatása,
magán személyek támogatása,
pályázatokból befolyt összegek,
versenyrendezések bevételei,
a tagok saját sporttevékenységükhöz történő hozzájárulása.
Kiadások:
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a működési költségek (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a többi tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
3) Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik, Az egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
A tagsági díjakat az egyesület elsősorban fenntartási-, ügyviteli-, működési költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.
Az egyesület a jelen Alapszabályban meghatározott célok szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. E körben az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt, kölcsönt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
Az egyesület legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. A gazdálkodás eredménye felosztásra nem kerül, kivéve a törvényben rögzített eseteket, az minden esetben az alapcél szerinti tevékenységek ellátását szolgálja.
Az Egyesület köteles ésszerű, takarékos, az anyagi források gyarapítását szolgáló gazdálkodást folytatni. Gazdaságtalan tevékenységet nem folytathat. Az éves gazdálkodás tervezet nem irányulhat vagyon felélésére, kölcsön felvételére.
Az Egyesület bevételeit a Civil törvény 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírásoknak megfelelően köteles nyilvántartani.
VII.
Vegyes rendelkezések és fogalmi meghatározások
1)
Az Egyesület megszűnik, ha
Ptk. 3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
Ptk. 3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17.§ (6) bek.]
A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17.§ (7) bek.]
2) Az egyesület a Fővárosi Bíróság jegyezte be, a törvényességi ellenőrzést a területileg illetékes ügyészség gyakorolja.
3) A sportegyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és a pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogatja, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon és a továbbiakban sem fog.
4) A sportegyesület működésének nyilvánosságát biztosítják az alábbi fórumok és médiák:
a sportegyesület székhelyén és a sporttevékenység folytatásának színhelyén állandó tájékoztatás található,
a Kőbányai Sportegyesületek és Sportszervezetek, valamint a Sportegyesületek Budapesti Szövetsége és a budapesti és országos sportági szövetségek tagjaként a széles sportközvélemény is tájékozódhat az egyesület munkájáról, eredményeiről.
5) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben s sportról szóló 2000. évi CXLV: törvény, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezései, valamint a később meghozandó közgyűlési, illetve elnökségi határozatok az irányadók.
6) Ezt a módosított alapszabályt a Közgyűlés 2016. április ….-án elfogadta, melynek alapján a korábbi alapszabály érvényét, hatályát veszti.
Budapest, 2016. ……………
……………………………….
elnök
ZÁRADÉK:
Alulírott dr. Fister Mihály (Fister Ügyvédi iroda 1065 Budapest, Podmaniczky u. 4. I/5.) mint a jelen okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd igazolom, hogy az okirat szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2016. ………………………….
..............................
Fister Ügyvédi Iroda
(1065 Budapest, Podmaniczky u. 4. I/5.)
Dr. Fister Mihály
ügyvéd
